Hajdúszováton jártunk

A Romano Drom Egyesület munkatársai Nagy István Gilberto és Juhász Éva  Hajdúszováton szerveztek demokrácia és közéleti témában képzést és műhelyfoglalkozást, Bari Jutka és dr Muhi Erika részvételével. 

A júniusban esedékes választásokról beszélgettünk. Megismerkedtünk az állampolgári jogainkkal és áttekintettük, hogy a szavazatok leadásán kívül, milyen demokratikus részvételi lehetőségeink vannak a választási folyamatában. Többek között elemeztük egy potenciális roma helyi jelölt bejutási esélyeit és a szavazatszámláló bizottságba  bekerülés előnyeit. A roma közösség érdekeit, szükségleteit alapul véve értelmeztük a nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat képviselőinek a jogköreit és a viszonyukat a döntéshozatalhoz, illetve egymáshoz a helyi és regionális közpolitikában.

A nap második felében a Roma Politikai Minimum pontjait beszéltük át Hajdúszovát és a régió helyzetéből kiindulva. Az egyes pontokhoz kapcsolódó érvényben lévő közpolitikák, a helyiekre gyakorolt hatása, a résztvevők életében megjelenő befolyásuk közös értelmezése számos olyan problémára világított rá, ami megerősítette a Roma Politikai Minimum pontjainak a megvalósulása radikális változásokat eredményezhetne a romák és a szegény, hátrányos helyzetű családok életében.

Különösen neuralgikus pont a közmunkabérek minimál bér alatti szinten tartása, annak ellenére, hogy főként piaci alapon is végezhető munkákat szerveznek ki közmunkába. Nem beszélve arról, hogy nem vezet az elsődleges munkaerőpiacra a helyben értelmezhető és gyakran a fenntarthatóság és a közösségi érdekek ellen ható munkaszervezés. Azonban őket nagyon ritkán kérdezik meg arról, hogyan lehetne jobban hasznosítani a közmunka programokat, ha már tisztességes jövedelemhez nem jutnak belőle. Többen felvetették, hogy lehetne olyan gazdálkodást folytatni, ami az önfenntartás és a fenntarthatóság irányába tart, az élelmiszer lánc lerövidítését nem csak a helyi “népkonyhák”, de a családok szintjén is érezzék. 

Másik súlyos munkaerőpiaci válság a napszámban illetve mezőgazdaságban eltöltött évek alatt nem voltak biztosított státuszban, és sejthetően országos szintű probléma, hogy ezek az emberek a több évtizedet bedolgozott munkaidő ellenére, és legtöbbjük rokkantságuk ellenére sem tudják igénybe venni a rendes nyugdíjakat, és szociális ellátási formában havi 28. 000 Ft körüli összeg a rendszeres jövedelmük. 

Arra a következtetésre jutottunk, hogy a romák gazdasági szerepét, illetve esélyeit is szociális alapon közelítik meg, így generációkra kirekesztik a romákat az önálló, saját kezdeményezésre épülő jövedelemteremtés lehetőségeiből is. 

A kötelező, értetlenül alacsony, 16 éves iskolai korhatár is mérhető problémát okoz a középiskola előtt álló és a szakképzésbe készülő fiataloknak. Illetve a szakma megszerzését követően nem kapnak állást, a régióban jellemző vendéglátó-ipari, cukrász, illetve szakács szakmákkal. A rasszizmus, illetve diszkrimináció ilyen szintje a munkaerőpiacon gyorsan eléri a fiatalokat, ha az iskolában még nem is szembesültek a kirekesztés súlyosabb formáival. 

A régóta fennálló és felismert problémák ellenére sikerült jó hangulatban eltölteni a napot. Reményeink szerint más településeken is folytathatjuk az egyrészt felvilágosító, felkészítő munkát, másrészt a roma közösségek és aktív tagjaik megerősítését abban, hogy jól látják a helyzetüket, a társadalmi szintű és rendszerszintű kirekesztés, a rossz, illetve szegényellenes szociális- és foglalkoztatás politika nagy részben felelős azért, hogy generációk óta élnek kilátástalan helyzetben. 

Ennek megértése, illetve inkább az elfogadása – hiszen régóta értik ők – elősegítheti, hogy hatékonyabban képviseljék az érdekeiket és kihangosítják, hogy az iskolarendszerben tapasztalható hátrányaik nagy részét maga az iskola okozza, és ez az oktatási és foglalkoztatási közpolitikai nem elégséges, nem maradhat ebben a mederben a munkaerőpiaci helyzetük sem!

A kulturális intézmények hiánya a teljes régiót tekintve súlyos mulasztást mutat, arról is beszélgettek, hogy a civil szervezetek és a civil szakemberek is nehezen találják meg a hangot a település vezetőivel a közösségi és kulturális célú események, szolgáltatások kapcsán. 

A Roma Politikai Minimum, gyakorlatilag éppen az egyszerű keretezése miatt gyorsan felszínre tud hozni komplex, sokszereplős, soktényezős problémákat és helyben, illetve az egyénekre ható szinteken is jól értelmezhetők, hogy miért ezek a közpolitikai elvárások a minimuma a valós társadalmi változásoknak, az esélyteremtő politikának.

Itt megismerheted a Roma Politikai Minimum elemeit és történetét:

https://demokraciaplatform.hu/roma-politikai-minimum/