A nemzetiségi mandátum – visszatekintés, dr Muhi Erika írása

1990-2006. között létezett már a kedvezményes nemzetiségi mandátum, amely azt jelentette a gyakorlatban, hogy a helyi önkormányzati választásokon legtöbb mandátumot elért kisebbségi jelölt teljes jogú tagja lett az önkormányzat képviselő-testületének.

Az évek során számos visszaélés volt tapasztalható a rendszerben, sok helyen előfordult, hogy nem nemzetiséghez – akkor még kisebbséghez – tartozó személyek jutottak be a nagy önkormányzatba.

Végül a 2006-os választás után megszűntettek a lehetőséget, és 2010-ben nem osztottak ki kedvezményes mandátumot.

Az új választójogi törvény szabályai:

A 2010-es választásokat követőn új választójogi törvény született, amely 2012. január 1-től szabályozza a kedvezményes nemzetiségi mandátum. A szabályozás azonban olyan szigorú lett, hogy a bejutási küszöböt nem lehet átlépni, ezért sem a 2014-es sem pedig a 2019-es helyi önkormányzati választásokon nem jutott be egyetlen nemzetiségi jelölt sem ily módon a nagy testületbe.

Az új választójogi törvény értelmében két feltételnek kell megfelelnie a kedvezményes mandátum megszerzéséhez a nemzetiségi jelöltnek:

1. A helyi választópolgárok legalább ötven százalékának regisztrálnia kell magát az adott nemzetiség névjegyzékébe. Az ötven százalékos küszöb alól kivételt jelentenek a 10.000 főnél nagyobb lélekszámú települések, ott a lakosok huszonöt százalékának kell a névjegyzékben szerelnie.

2. Amennyiben ezeknek a feltételeknek megfelel az adott nemzetiség, akkor az egyéni listán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutott – nem nemzetiségi – jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadának a megszerzésével juthat kedvezményes mandátumhoz a nemzetiségi jelölt.

3200 településből 2000 településen élnek a roma közösséghez tartozó állampolgárok, települési számarányuk azonban – néhány kivételtől eltekintve – 5-10 % közé tehető. Azaz nem éri el a település összlakosságának huszonöt százalékát sem, nemhogy az ötvenet, ebből következően még matematikai esély sincs arra, hogy kedvezményes mandátumhoz jusson bármely jelöltjük is.

2014-ben mindösszesen négy olyan település volt az országban, ahol a választás kitűzésekor a választópolgárok legalább ötven százaléka szerepelt az adott nemeziség névjegyzékében. Valamennyi településen horvát nemzetiség él, így ezen településeken maga a horvát nemzetiség tagjai kerültek be a helyi képviselő-testületbe. Ebből következően pedig ezeken a településeken egyetlen nemzetiségi képviselőjelölt sem indult, így nem került sor kedvezményes nemzetiségi mandátum kiosztására.

2019-ben már volt 18 település, ahol ötven százalék fölött volt a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma.

roma: 6 db.

német 6. db.

horvát 4. db.

román 1. db.

ruszin 1 db.

Azonban egyetlen településen sem került sor a kedvezményes mandátum átadására. Oka ugyanaz, mint 2014-ben, vagyis, hogy ezeken a településeket a helyi önkormányzatot adják a nemzetiséghez tartozó jelöltek, hiszen olyan magas a számarányuk.

Összefoglalva:

A kedvezményes mandátumnak az olyan települések esetében van létjogosultsága, ahol az adott nemzetiség nincs többségben, ugyanis azokon a településeken, ahol többségben vannak a nemzetiséghez tartozó állampolgárok, ott a kedvezmény nélkül is be lehet kerülni a helyi képviselő testületbe, ahogy az látható volt 2014-ben és 2019-ben is.

A probléma lényege:

A Magyarországon lévő 3200 településből 2000 településen élnek a romák. Települési számarányuk azonban – néhány kivételtől eltekintve – 5-10 % közé tehető. Azaz nem éri el a település összlakosságának huszonöt százalékát sem, nemhogy az ötvenet, ebből következően még matematikai esélyes sincs arra, hogy kedvezményes mandátumhoz juttassa bármely jelöltjük is.

A kedvezményes mandátum megszerzésének lehetetlensége miatt egyrészt elvettek a közösségtől 1000 mandátumot, és a romák 98 %-a képviselet nélkül van a helyi testületekben.

A 2014-es adatok azt mutatják, hogy még azokon a településeken, ahol a roma lakosság aránya eléri a 25 %-ot, – amelyben benne vannak a 18. év alattiak is, akik még nem választópolgárok – ott is csak 10-15 % regisztrált a névjegyzékbe.

2019-ben a helyi önkormányzati választásokon összesen 211.134 fő regisztrált a roma nemzetiségi névjegyzékbe, amely az összes választópolgár – amely több, mint 8.000.000 fő – nem egész 3 %-a.