A cigány/roma közösséghez tartozó magyar választópolgárok úgy tapasztaltuk az elmúlt 30 évben -választásról-választásra-, hogy ügyeink és törekvéseink hátrasorolódnak a társadalmilag fontos ügyek listáján a politikai pártok körében. Leszögezzük, hogy ezek alapján is a magyar politikai elitnek és pártoknak sokévtizedes adósságaik vannak a magyar társadalom mintegy 8-10%-át kitevő cigány/roma emberekkel és közösségekkel szemben. Nem tudjuk tovább elfogadni a parlamentbe bejutni törekvő pártok üres szólamait és egy kaptafára született ígéreteit, amelyek gyakran értéktelenek és komolytalanok. Célunk az, hogy a parlamentbe és kormányra jutni szándékozó pártok a cigány/roma választóik felé is komolyan vehető, valódi politikai ajánlatokat és vállalásokat tegyenek, amelyhez meghatározzuk a legfontosabb elvárásainkat.
Tanulni akarunk, ezért követeljük a tankötelezettségi korhatár 18 évre történő visszaállítását, hogy egyetlen gyermek se hagyhassa el a közoktatás rendszerét szakma/érettségi megszerzése nélkül. Követeljük a továbbtanulni szándékozó roma gyermekek/fiatalok ösztöndíjazását, mentorálását; és a roma tanulók iskolai elkülönítésének 70 éve fennálló gyakorlatának felszámolását, az elkülönítés állami dotálásának megszüntetését az óvodától az egyetemig. Az érettségi/diploma megszerzéséért tanuló hátrányos helyzetű fiatalokat legalább annyi ösztöndíjjal támogassa a magyar állam, mint amennyit jelenleg munkanélküliként kapnak.
Dolgozni akarunk, ezért elvárjuk, hogy állami/önkormányzati közalkalmazotti körben reprezentációja legyen a roma munkavállalóknak is a társadalmi arányuknak megfelelően. Célzott hátránykiegyenlítésként a megüresedő álláshelyekre a munkaadók a roma szervezetekkel, önkormányzatokkal együttműködve hívjanak be roma munkavállalókat is az oktatásba, a rendvédelembe, az egészségügybe, a közigazgatásba. Szorgalmazzuk egy roma vállakozásfejlesztési alap létrehozását, a közfoglalkoztatottak jogegyenlőségét, és bérük pedig érje el a minimálbért!
Közszolgáltatásokat és közműveket akarunk az összes cigánytelepre, mert ezek hiányát az egyik legsúlyosabb diszkriminációnak és emberi jogi jogsértésnek tartjuk. 35 évvel a rendszerváltás után többszáz cigánytelepen továbbra is hiányoznak az alapvető közművek, mint út, járda, közvilágítás, szervezett szemétszállítás, ivóvíz; miközben minden más állampolgár számára ezek alapvető szolgáltatások, továbbá EU-s milliárdok érkeztek településfejlesztésre is, amelyekből a telepek kimaradtak. Védőnői, háziorvosi, rendőrségi, családgondozói, gyermekjóléti szolgáltatásokat és intézményes jelenlétet akarunk a telepeken is.
Akarjuk, hogy a II. világháború vége óta eltelt 76 évben soha létre nem hozott országos roma nemzetiségi intézményeink létrejöjjenek, és amelyek a nemzetiségi kulturális autonómia körébe tartoznak, mint cigány művészeti központ, múzeum, színház, roma tehetséggondozó kollégiumi hálózat, azok működését, fenntartását más nemzetiségek intézményeihez hasonlóan a magyar állam garantálja és biztosítsa. Kapjuk vissza a Gandhi Gimnáziumot, a Rajkó és a 100 Tagú Cigány Zenekar működését pedig elismert intézményekként az állam szavatolja!
Politikai részvételt akarunk a helyi döntéshozatalokban, ezért szükséges a kedvezményes nemzetiségi mandátum szabályainak teljesíthetővé tétele, mert ez idő szerint egyetlen nemzetiségi mandátumot sem osztottak ki az elmúlt két önkormányzati választáson, így a többezres, tízezres létszámú roma közösségek is képviselet nélkül maradtak a helyi önkormányzatokban. Vissza akarjuk kapni a 2006-ban elvett 1000 önkormányzati mandátumot! Továbbá legyen újra önálló és független a Nemzetiségi Ombudsman és az Egyenlő Bánásmód Hatóság (igazgatóság)!
A roma politikai minimum társadalmasítását a választási kampányok előtt rendszeresen végre kell hajtani azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben szerezzenek felhatalmazást és csatlakozzanak az érvényesülés elősegítéséhez.
A roma politikai minimum társadalmasítását a választási kampányok előtt rendszeresen végre kell hajtani azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben szerezzenek felhatalmazást és csatlakozzanak az érvényesülés elősegítéséhez.
Setét Jenő az RPM dokumentummal felszólította a pártokat, hogy tegyenek a roma közösségek felé konkrét vállalásokat és emeljék be a politikai programjukba a RPM elemeit.
1
Milyen módon lehet kapcsolni a meglévő kormányzati és Európai Uniós stratégiákhoz és fejlesztési célokhoz?
2
Hogyan tudja a roma közösség és képviseleteik a pártprogramokon túl a közpolitikai intézkedések szintjéig juttatni a tartalmakat?
3
Milyen elvárásokat kell megfogalmazni a politikai pártok, illetve a képviselőik irányába és milyen lobbi illetve monitoring lépések szükségesek ahhoz, hogy a politikai vállalásokat cselekvésre váltsák?
A kampány során, Setét Jenő fehívására több, mint száz szervezet írta alá a RPM dokumentumot.