Puczi Béla – Setét Jenő emlékezetpolitikai munkájának tükrében
Puczi Béla hős volt, és politikai menekült is, akinek a történetét és megpróbáltatásait sokáig nem lehetett elismertetni. Setét Jenőnek kiemelt szerepe volt abban, hogy bekerült a történelmi emlékezetbe.
“Ne féljetek Magyarok, megjöttek a Cigányok!”
1990. márciusban a székely vértanúk szobránál tartott megemlékezésen és az azt követő utcai megmozdulásokban vett részt.
Hét napig verték, majd kilenc hónapra börtönbe zárták, és napi rendszerességgel hallgatták ki, bíróság elé állították, és egy év hat hónapra ítélték és 600 000 lej pénzbírságra büntették. Nemzetközi nyomásra engedték feltételesen szabadlábra az ítélet végrehajtásáig. Ennek ellenére nem kapott politikai menedékjogot Magyarországtól. Alkalmi munkákból élt, majd 1992-ben a menekültügyi hivatal 15 napot adott neki, hogy elhagyja Magyarországot. Újra próbálkozott, Magyarországon és 1993-ban Franciaországba ment, ott próbált menekültstátust kérni, azonban kiutasították, így illegális maradt Párizsban. Amikor Magyarországra visszatért a rendőrök várták a reptéren és 30 napot kapott, hogy elhagyja Magyarországot. Évekig bujkált és nem is tudott arról, hogy közben megkapta a menedékjogot. Egy ideig a Roma Sajtóközpontnál dolgozott. 2009-ben halt meg, hajléktalanként élete utolsó időszakát a Nyugati pályaudvar melletti téren töltötte, ami most a nevét viseli.
Puczi Béla nevét jó ideje nem lehet úgy leírni, hogy Setét Jenő és az Idetartozunk Egyesület érdemeit ne emlegessük fel. Hőseink és kiválóságaink, mint amilyen Puczi Béla a Marosvásárhelyi Fekete Márciusi események magyar-cigány vezéralakja is volt, kevés figyelmet kaptak az emlékezetpolitikában.
Setét Jenő közadakozást kezdeményezett, hogy Puczi Bélának emléktáblát állítsanak a budapesti Nyugati pályaudvarnál.
2017. októberében a MÁV nem engedélyezte a műalkotás elhelyezését, azonban később megadta az engedélyt.
2017. december 10-én el lehetett helyezni és felavatták az emléktáblát az Idetartozunk Egyesület és a Roma Sajtóközpont közösen.
Szintén Setét Jenő kezdeményezte a Fővárosnál és ennek köszönhetően 2021.április 8. óta Puczi Béla nevét viselheti a Nyugati Pályaudvarnál a tér azon sarka, ahol az emléktábla el lett helyezve.
Jenő külön említést tett arról, hogy április 8. Nemzetközi Roma Nap, és fontos dátum a romák életében. (Hivatalosan 1990 óta, a lengyelországi Serockban, a Nemzetközi Roma Unió (IRU) negyedik roma világkongresszusának helyszínén, a romák képviselőinek 1971. április 7-12. között a London melletti Chelsfieldben tartott első nagy nemzetközi találkozója tiszteletére nyilvánították azzá.)
Komoly előrelépésnek tekintettük Puczi Béla emlékének köztéri megjelenését, a roma kulturális elismerés szempontjából is. A politikai rendszerváltás óta nem történt hasonló.
Setét Jenő többed magával a Tom Lantos Intézettel évekig dolgozott a romák köztéri reprezentációjának felmérésén. A halála utáni napokban jelent meg erről könyv, Molnár István Gáborral és Dr Bogdán Péterrel közös munkájának eredményeként.
Ebből a könyvből is értesülhetünk arról, hogy a roma közösségek köztéri reprezentációja rendkívül alacsony, és ahogy minden korban, tükrözi az identitás, illetve emlékezetpolitikai irányokat, és a demokrácia szervezettségi fokát legalább települési szinteken.
Számos további munka vár a romákra és szervezeteikre az identitáspolitika és emlékezetpolitika területén. Közös feladat, hogy a nyilvánosság számára demonstráljuk a roma kiválóságok és az integrációnk elismerésének fontosságát. Láthatóvá kell tenni a romák részvételének történelmi jelentőségét és az európai és egyetemes értékek melletti hősies kiállásukat!
Leírta: Bari Jutka
0 Comments