A nemzetiségi mandátum
Politikai jogok
2024-ben újra önkormányzati választások elé nézünk. A választások életünk minden területét érintik, az egészségügytől a munkahelyeken át az igazságosságig. A helyi döntésekben résztvevők befolyásolják a közbiztonságtól kezdve a hulladékkezelésen át az oktatásig a közösségek életét meghatározó kérdéseket.
A hazai kisebbségek, nemzetiségek politikai részvételének biztosítása a demokrácia egyik ígérete. Azonban a nemzetiségi mandátumok jogintézményének jelenlegi szabályozása, törvényi keretei mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választáson jelentős demokratikus deficitet eredményeznek. Eltérő okokból ugyan, de az országos és a helyi választás esetében is szükség van a választási rendszer igazságosabbá, hozzáférhetőbbé alakítására.
A nemzetiségi mandátumok esetében nem elégséges tehát tájékoztatni a választópolgárokat a választásokon való részvételhez szükséges információkkal, hanem azért is tennünk kell, hogy a jelöltállítás és a mandátum elérésének a törvényi háttere is változzon. Aktuálisan az önkormányzati választás kapcsán foglalkoznunk a kedvezményes nemzetiségi mandátum kérdéseivel.
Nemzetiségi mandátum az önkormányzatokban
A kedvezményes nemzetiségi mandátum lehetővé teszi, hogy kisebbségi jelölt is szerezhessen egy képviselői helyet az adott település önkormányzatában, a település méretétől függően meghatározott számú önkormányzati képviselői helyek mellett. A legtöbb szavazatot elérő kisebbségi jelölt teljes jogú tagja lehet az önkormányzat képviselő-testületének. A gyakorlatban azt jelenti, hogy döntési, beleszólási joga lesz ezáltal a település adott nemzetiséghez tartozó polgárainak az összes helyi kérdésben, ügyben. Ellentétben azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzat tagjainak csak tanácskozási joga van az adott kisebbséget érintő kérdésekben.
A nemzetiségi mandátum előnyei
- Teljes körű képviselői tagság
- Plusz települési képviselői mandátum
- Döntési jogkör, ellentétben a tanácskozási joggal
- A település minden ügyébe beleszólása van a nemzetiség képviseletében
Feltételek a választójogi törvényben
Ezek a feltételek csak a nemzetiségi jelöltekre vonatkoznak
Az indulás feltételei
A helyi választópolgárok legalább ötven százalékának regisztrálnia kell magát az adott nemzetiség névjegyzékébe. Az ötven százalékos küszöb alól kivátelt jelentenek a 10.000 főnél nagyobb lélekszámú települések, ott a választópolgárok huszonöt százalékának kell a névjegyzékben szerepelnie.
Bejutási küszöb
Amennyiben sikerül jelöltet állítania az adott nemzetiségnek, abban az esetben az egyéni listán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutott – nem nemzetiségi – jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadának a megszerzésével juthat kedvezményes mandátumhoz a nemzetiségi jelölt.
Elérhető-e a mandátum?
Az évtizedek során többször is változást eszközöltek, ami vagy elősegítette vagy éppen nehezítette a mandátumok kiosztását. 1990-2006 között csak a romákat érintően 1000 körüli ilyen mandátum került kiosztásra. Azonban számos visszaélés volt tapasztalható a rendszerben, több helyen előfordult, hogy nem nemzetiséghez – akkor még kisebbséghez – tartozó személyek jutottak be a nagy önkormányzatba, ezért a 2006-os választás után megszűntették a lehetőséget és 2010-ben nem osztottak ki kedvezményes mandátumot. A jogalkotó szándéka minden bizonnyal a visszaélések megakadályozása lehetett, azonban a kedvezményes nemzetiségi mandátum jogintézményének (2012) újra-bevezetése se hozott eredményt. Az új választójogi törvényi szabályozásában meghatározott jelöltállítás feltételei és a bejutási küszöb a hazai nemzetiségek lakossági arányait nem veszi figyelembe. Az új szabályozással sem a 2014-es sem pedig a 2019-es helyi önkormányzati választásokon nem jutott be egyetlen nemzetiségi jelölt sem ily módon a nagy testületbe. Ezt a Nemzeti Választási Irodától kért adatok is alátámasztották, a 2018. július 31. és 2019. december 2. keltezésű válaszlevelükben.
Miért nem került kiosztásra egyetlen ilyen mandátum sem?
A jelenlegi feltételekkel csak azokon a településeken lehetne kiosztani ilyen mandátumot, ahol az adott nemzetiség többségben van. Azonban az ilyen településeken nem volt szükség a kedvezményes mandátumokra, mivel az adott kisebbséghez tartozók megalakíthatják a települési önkormányzatot, illetve ők szerzik meg a képviselői helyeket. A konkrét adatok szerint 2014-ben mindösszesen négy településen volt ötven százalék fölött a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma, valamennyi településen horvát nemzetiség él. 2019-ben 18 ilyen település volt, 6 roma, 6 német, 4 horvát, 1 román, 1 ruszin többségű. Érthetően, ezeken a helyeken egyetlen nemzetiségi képviselőjelölt sem indult, így itt sem került sor kedvezményes nemzetiségi mandátum kiosztására.
Miért fontos változtatni a nemzetiségi mandátum feltételein?
A jelenlegi nemzetiségi demográfiai adatok, statisztikák tükrében matematikai esélye sincs a hazai nemzetiségeknek döntéshozatali helyzetbe kerülni kisebbségi jelöltként.
A legnagyobb lélekszámú hazai kisebbség/nemzetiség a romák. 2019-ben a helyi önkormányzati választásokon nemzetiségi névjegyzékbe regisztráltak romaként 211.134 fő, és az összes választópolgár több, mint 8.000.000 fő volt. Tehát az esetükben is alig 3% volt a nemzetiségi választóként regisztráltak aránya.
A hazai nemzetiségek döntéshozatalhoz hozzáférése akadályozott a települési önkormányzatokban. A szükséges törvénymódosítások többszázezer honfitársunk számára biztosíthatják a politikai részvételt.