A Zöld Jogi Platform csatlakozott az EU Civil elnökséghez

2024. július 1. – december 31. között Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, itt részletesen meg lehet ismerni hazánk prioritásait A magyar kormányzat EU elnökségi programja és prioritások. Magyarország féléves elnöksége alatt a következőkre helyezi a hangsúlyt: az EU versenyképességének növelése, az EU védelempolitikájának megerősítése, következetes és érdemeken alapuló bővítési politika, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós politika jövőjének kialakítása, a gazdaközpontú uniós agrárpolitika előmozdítása, a demográfiai kihívások kezelése.

A Magyarországra irányuló fokozott figyelem alatt szeretnénk a civilek által fontosnak ítélt témákra és az eleve kevésbé képviselt társadalmi csoportok és érdekközösségek problémáira felhívni a figyelmet számos szakmai eseménnyel és közpolitikai ajánlások megfogalmazásával. A rendezvénysorozat a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Civilizáció Koalíció közös szervezésében valósul meg a magyar EU elnökséggel párhuzamosan, amelyhez a Zöld Jogi Platform is csatlakozott.

A Civil elnökség prioritásai a demokrácia, szolidaritás és zöld átállás köré épülnek. Itt bővebben lehet olvasni a szervezőkről és a közelgő eseményekről. https://civilpresidency.hu

A ZOLD JOGI PLATFORM elkötelezett a környezeti kormányzás és a demokratikus részvétel mellett.

A Zöld Jogi Platform többek között arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai fokozottan érintik az eleve hátrányban lévő társadalmi csoportokat és sajnos a problémákra adott válaszok, a klímaválság kezelésére kidolgozott megoldások is okozhatnak további hátrányokat és hozzáférés nehézségeket, tovább növelhetik az egyenlőtlenségeket.

Ezt szeretnénk elkerülni és az alacsony jövedelmű és gyenge érdekképviselettel bíró közösségekben is lehetővé tenni az alkalmazkodást. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele az Európai Zöld (átmenetet biztosító) Megállapodás, (European Green Deal) igazságos megvalósulása.

A Romák, menekültek, bevándorlók, nők és az oktatásból, munkaerőpiacról kiszorult nem tanuló-nem dolgozó fiatalok egyenlő részvételét elősegítő hátrányt kiegyenlítő intézkedéseket kell tenni, biztosítani kell, hogy bekapcsolódhassanak a megvalósítás különböző szintjein. Különösen fontos, hogy a kockázatok kezelésekor a kormányok vegyék számításba a hátrányaikat és a beavatkozásra meghatározott akció-területeken a hátrányos helyzetű közösségek és szervezetek részvétele is biztosítva legyen. Részesüljenek a természetes ökoszisztéma, a víz, egészség, élelmiszer, infrastruktúra és épített környezet és a gazdaság területén tervezett változásokból és a kockázatok csökkenésének az előnyeiből.